HTML

angol főiskola

Angol főiskolát csinálunk Magyarországon. Angol rendszer szerint tanítunk, angol módra gondolkodunk. Angol és Magyar tapasztalatainkat szeretnénk megosztani.

Friss topikok

  • angoliskolás: Update: Angol partnereink véleménye a tárgyalásokról: "It was a real pleasure to meet you and Greg... (2012.06.04. 09:34) A vendégszerető magyarok

Címkék

A pótfelvételin túl

2012.08.27. 12:32 angoliskolás

Pár napon belül kiderülnek a pótfelvételi ponthatárok is. Akit azonban ennek keretében sem vesznek fel sehova, végig kell gondolnia mihez is kezd, illetve, hogy mire kell számítania a közeljövőben.

Sok helyen még van lehetőség egy vagy két éves OKJ-s tanfolyamra jelentkezni. Ezek akár nappali tanrendben, államilag támogatott képzés keretein belül is elvégezhetőek, 23 éves kor alatt, illetve első szakma esetén.

Aki nem talál kedvére való OKJ-s képzést, és úgy dönt, inkább dolgozni szeretne, az a körzeti munkaügyi központban tud jelentkezni. De senki ne számítson arra, hogy a központ helyette fog munkát keresni! Mindenkinek saját magának kell állást találnia, ami manapság nem könnyű, főleg nem végzettség nélkül. Minden alapja egy jól megszerkesztett önéletrajz, illetve az, hogy lehetőleg minél több helyre jelentkezzünk.

Külföldi munkavállalás, vagy nyelvtanulás is szóba jöhet, mint lehetőség, de ehhez mindenképpen kell rendelkeznünk valamekkora induló tőkével, és persze az sem hátrány, ha legalább egy kicsit beszélünk a célország nyelvén.

Gondolni kell arra is, hogy Magyarországon, akinek sem hallgatói, sem munkaviszonya nincsen, illetve semmilyen pénzbeli ellátásban nem részesül, illetve szociálisan nem rászoruló, annak a társadalombiztosítását magának kell megfizetnie, ami 6390 Ft-os költséget jelent havonta, amit a Nemzeti Adó- és Vámhivatal részére kell megfizetni. Az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság azonban a jogviszony megszűnését követően még 45 napig fennáll.  Tehát, ha ez alatt sikerül munkát szereznünk, vagy valamilyen nappali tagozatos képzésre bejelentkeznünk, akkor a TB fizetéssel sem kell bajlódnunk.

A CEAS OKJ-s és főiskolai képzéseire még mindig vannak szabad helyek! Ha lemaradtál a pótfelvételi során, érdeklődj ez után a lehetőség után is az info@ceasinst.co.uk oldalon!

Szólj hozzá!

Címkék: oktatás 2012 munkaerőpiac

Nappali, levelező vagy távoktatás?

2012.08.23. 10:48 angoliskolás

Sok fiatal számára az érettségi után egyértelmű, hogy valamilyen formában nappali tagozatos diákként folytassák tanulmányaikat, akár egyetemi, főiskolai szakon, vagy valamilyen OKJ-s képzés keretein belül.  De miért is olyan magától értetődő ez a nagytöbbség számára, és mi a helyzet azokkal akik, más utat választanak?

Vannak, akik szülői nyomásra döntenek a nappali tagozat mellett van, akinek csak kényelmesebb, hogy a tanuláson kívül más dolga nincsen. - Természetesen minden tisztelet a kivételnek, aki nappali tagozat mellett teljes állásban dolgozik, mert erre is van példa. -  Az, hogy a meghirdetett államilag finanszírozott szakok túlnyomó többsége nappali tagozatos képzés, biztosan sokakat sarkall arra, hogy ezt a képzési formát válasszák.

Személy szerint én távoktatás keretein belül szereztem a diplomámat. Minden lehetőségem meg lett volna arra, hogy nappali tagozatra menjek, elegendő pontom lett volna, a szüleim tudtak volna támogatni is, emiatt sok korombeli nem értette a döntésemet. Kimaradtam a nagy főiskolás bulikból, dolgoztam és tanultam egyszerre, mégsem éreztem úgy sosem, hogy rosszul döntöttem volna.

A főiskolai évek alatt, ami, persze nem akarok panaszkodni, de hazudnék, ha azt mondanám, hogy mindig is könnyű volt, mindig az volt a szemem előtt, hogy több esélyem lesz az előrelépésre, ha az önéletrajzomba a diploma mellé több éves munkatapasztalatot is fel tudok mutatni.

Számos friss diplomás küzd ugyanis azzal a problémával, hogy ugyan rendelkezik az adott állás betöltéséhez szükséges minden végzettséggel, de a kötelező, általában fél éves, szakmai gyakorlaton kívül, nem tud más munkatapasztalatot felmutatni. A munkáltatók egy része, valljuk be olykor jogosan, gondolja úgy, hogy a kötelező szakmai gyakorlat nagy része csak kávéfőzésből és fénymásolásból áll.  Így az is hátrányba kerül, aki gyakorlata során érdemi munkát végzett, mivel azt sokan nem veszik komolyan. A munkáltatók többsége nem szívesen alkalmaz teljesen pályakezdő munkavállalót, mert neki mindent az alapoktól el kell mondani, meg kell mutatni, még át fog esni az első munkahelyi „gyermekbetegségein”.

Ennek a problémának a megoldása az lehet, ha olyan gyakorlati helyet sikerül választani, ahol egyébként is van felvétel. Nagy cégeknél ugyanis szokás, hogy a jól teljesítő gyakornokokat megtartsák és teljes munkaidős állást ajánljanak nekik. Ehhez, viszont a gyakorlaton kapott feladatokat komolyan kell venni, és kimagasló teljesítményt kell nyújtani ahhoz, hogy a munkáltatónak bebizonyítsuk, hogy ránk van szüksége.

Másik nézet, hogy a levelezőn vagy távoktatáson megszerzett diploma nem jelent annyi tudást, mint azé, aki nappali tagozatot végzett. Ha az ember nem napi rendszerességgel foglalkozik a tananyaggal, nem vesz részt számos gyakorlati órán, csak egyedül otthon bebiflázza az elméletet, nem ugyanarra a tudásra tesz szert.  Ez a munkaerőpiacon szintén hátrányt jelenthet.

Véleményem szerint igaz, hogy sokkal több elszántsággal, energia ráfordítással, és utánajárással, de megvan arra a lehetőség, hogy valaki kevés konzultációs lehetőséggel, otthon, önállóan is magas szinten sajátítsa el a tananyagot, és ha valaki mindemellett dolgozik, akkor a megtanultakkal, sokkal könnyebben von párhuzamot a valós életben tapasztalható jelenségekkel, főleg, ha hasonló területen helyezkedett el, mint amit tanul.

Ehhez szükség van sorrendek felállítására. Első a munka a tanulás, minden más csak utána jöhet, a család, a barátok, a hobbi, és a szórakozás. Ami egy nappali tagozatos főiskolás, vagy egyetemista életében ennyire élesen nem kell, hogy elkülönüljön. Aki egy kicsit is talpraesett, az akkor is tudja teljesíteni a kötelezettségeit nappali tagozaton, ha heti rendszerességgel jár szórakozni. Ezt egy teljes munkaidőben dolgozó, és mellette tanuló ember nem tudja megtenni.

Nektek mi a véleményetek erről?  A nappalisok, vagy a levelezős, távoktatásos hallgatók tudnak könnyebben elhelyezkedni? Munkáltatóként kivel dolgoznátok szívesebben?

Szólj hozzá!

Címkék: diploma munkaerőpiac

Előnyben a CEAS

2012.08.14. 13:49 angoliskolás

Idén szeptembertől lép életbe Nagy Britanniában a korábban komoly zavargásokat kiváltó drasztikus tandíjemelés a felsőoktatásban. A Brit főiskolák és egyetemek az őket érő állami megszorítások miatt akár háromszorosára is emelik korábbi tandíjaikat. Ez a Cambridge University-n például 9000 fontos, (csaknem 3 millió forintos) tandíjat jelent a hallgatók számára évente.

Természetesen a megemelt tandíj megfizetésére lehetőség van államilag garantált diákhitelből is, de ennek törlesztését a tanulmányok befejezését követően legkésőbb 12 hónappal meg kell kezdeni, ami a mai sokszor bizonytalan gazdasági helyzetben komoly visszatartó erőt képez.

Ennek következményeként 8,7%- al kevesebben adták be jelentkezésüket az őszi szemeszterre Nagy Britanniában.

Ami sokak számára indulatokat keltő hír, számunkra ez esetben előny. Mivel a Central-European Institution of English and American Studies Angliában akkreditált, diákjaink diplomájukat Londonból kapják, de Magyarországon működünk, ezért nálunk nincs drasztikus tandíjemelés!

Továbbra is az Angliában korábban megszokott tandíjak töredékéért kínáljuk képzéseinket Magyarországon, illetve az interaktív oktatási formának köszönhetően akár bárhol a világon.

Szólj hozzá!

Címkék: oktatás anglia tandíj magyarország 2012

Második próbálkozás. Figyelj a határidőre!

2012.08.03. 16:16 angoliskolás

Azok, akik nem jelöltek meg semmilyen szakot a központi felvételi rendszer keretein belül, vagy az általuk megjelölt szakok egyikére sem nyertek felvételt, még egy hétig, augusztus 10-éig beadhatják jelentkezésüket a pótfelvételi eljárás keretein belül. Azonban itt már csak egyetlen helyet jelölhetnek meg, és csak költségtérítéses képzések közül választhatnak.  A nyomtatványok kitöltésénél érdemes nagyon körültekintőnek lenni, mivel hiánypótlásra az idő rövidsége miatt nincs lehetőség. A pótfelvételi ponthatárai előreláthatólag augusztus 29-én derülnek ki.

Természetesen a központi felvételi eljárástól függetlenül lehet jelentkezni a Central-European Institution of English and American Studies képzéseire is. Az induló főiskolai szakjainkról, és a 23 éves korig, első szakmaként tandíjmentesen megszerezhető OKJ-s képzéseinkről érdeklődj a www.ceasinst.co.uk oldalon!  Felmerülő kérdéseidet az info@ceasinst.co.uk címre küldheted el, ahol igyekszünk a lehető leggyorsabban megadni számodra a megfelelő választ!

Reméljük szeptemberben mindenki a számára legmegfelelőbb helyen tudja megkezdeni tanulmányait!

Szólj hozzá!

Címkék: felvételi 2012

Amikor a pontok nem érnek

2012.07.31. 11:06 angoliskolás

Egy hete kiderültek a ponthatárok, sokan örülhettek, akik az általuk kívánt felsőoktatási intézménybe bekerültek, többen szomorúan vették tudomásul, hogy nem tudták a szak felvételi követelményeit teljesíteni, de akadtak olyanok is, akik hiába rendelkeztek elegendő ponttal, mégsem nyertek felvételt oda, ahova szerettek volna.

Furcsán hangzik igaz? Szerintünk is. Na de nézzük meg, hogyan is van ez!

Tegyük fel, hogy több éve dolgozol egy cégnél, diploma nélkül, az előrejutásodhoz azonban elengedhetetlen lenne a felsőfokú végzettség megszerzése. A cég még támogat is abban, hogy megkezd a tanulmányaidat a legközelebbi főiskola levelező tagozatán, ígéretet kapsz, hogy a vizsgákra elengednek, ha tanulnod kell, biztosítanak hozzá szabadidőt.

A megfelelő szak levelező tagozaton állami és költségtérítéses formában is indul, megjelölöd hát mind a kettőt. Az érettségid annak idején jól sikerült, közben szereztél egy szakmát is, ami plusz pontot jelent, szóval az előző évi ponthatárok alapján reális esélyed van az államilag finanszírozott képzésre bekerülni. De ha nem sikerül, akkor sem esel kétségbe, mert a költségtérítésesre biztos vagy benne, hogy mindenképpen bejutsz, és ha összébb kell is húzni a családi költségvetést, valahogy csak ki tudod fizetni, ha más nem diákhitelből.

Miközben várod a ponthatárok kihirdetését, hogy megtudd, kell-e majd költségtérítést fizetned, már tervezgeted, hogy hogyan egyezteted össze a tanulmányaidat a munkáddal, mennyit kell utaznod majd az otthonod és a főiskola között.

Majd amikor megnézed a ponthatárokat először nem is érted hirtelen mit is jelent a rövidítés: n.i.

A szak levelező tagozaton nem indul. Sem államilag finanszírozott sem költségtérítéses formában.

A konkrét eset a Kecskeméti Főiskola Kertészeti Főiskolai karának kertészmérnöki szakával történt.

Egyedül államilag finanszírozott nappali tagozaton indul a képzés a ponthatár itt 262 pont. A többi meghirdetett, nappali költségtérítéses, levelező államilag támogatott és levelező költségtérítéses képzés sem indul. Tehát hiába rendelkezik valaki az államilag támogatott képzéshez szükséges 262 feletti ponttal, mégsem vehet részt az általa kiválasztott levelező képzésen még költségtérítéses formában sem.

Kertészmérnöki szak az országban több helyen, Budapesten, Debrecenben, Gyöngyösön, Veszprémben és Gödöllőn érhető el ezen kívül, azonban Kecskeméthez közel teljes állásban dolgozva komoly nehézséget okoz az összes előadásra és vizsgára eljutni ilyen távolságból.

Ezen felül a pótfelvételi során nem garantált, hogy hirdetnek még helyeket ezekre a szakokra, az pedig teljesen biztos, hogy államilag finanszírozott hely már nem marad.

Ti hallottatok mástól ilyen esetről?  Járt még valaki pórul másik képzéssel, ami a meghirdetés ellenére végül nem indult?

Szólj hozzá!

Címkék: felvételi 2012

Ha mégse úgy sikerült...

2012.07.24. 17:28 angoliskolás

Igaz, ránk nem vonatkozik a központi felvételi rendszer, de mi is figyelemmel kísérjük az eseményeket. Ma este 8 órakor közel 110 ezer felvételiző sorsa fog eldőlni. 80%-uk államilag finanszírozott képzésre szeretne bejutni, azonban sajnos nem mindegyiküknek lesz része ebben a kiváltságban.

A következőkben összeszedtünk egy pár ötletet, hogy a kezdeti csalódottságok követően ezek a fiatalok mihez kezdhetnek, milyen lehetőségeik vannak a jövőre vonatkozóan.

Azon felvételizők, akik semmilyen, általuk megjelölt képzésre nem jutottak be, még a pótfelvételi eljárás keretein belül felvételt nyerhetnek valamely képzésre. Azonban a pótfelvételi során a legnépszerűbb szakokra már nincs lehetőség bejutni, mivel ezeket a helyeket a rendes felvételi során már feltöltik. Államilag finanszírozott helyek pedig csak elvétve fognak akadni a kínálatban.

Következő alternatíva lehet valamilyen egy vagy két éves OKJ-s szakma megszerzése. Ezek előnye, hogy 23 éves kor alatt, első szakma megszerzése esetén államilag finanszírozottak, és általuk a következő felvételi eljárásban plusz pontok szerzésére van lehetőség, illetve akár a megszerzett szakmával a munkaerőpiacon is megpróbálhatnak elhelyezkedni a fiatalok.

Jó lehetőség lehet a fejlődésre, amennyiben valaki intenzív nyelvtanfolyamra iratkozik be. Természetesen idegen nyelvi környezetben ez sokkal hatékonyabb, és a nyelvvizsga megszerzése egy idegen nyelvből, akár közép vagy felsőfokon szintén plusz pontot jelenthet egy következő felvételi eljárásban, illetve a munkaerő piacon is előnyt jelent. Sajnos azonban ennek a költsége nem mindenkinek megfizethető.

Külföldi munkavállalás is felmerülhet lehetőségként, ilyenkor is fejlődhet a nyelvtudás, de valószínűleg csak azon környezet szakszavai ragadhatnak ránk, amiben épp dolgozunk. Tehát aki például gyerekekre vigyáz, az összes játék nevét fogja kívülről fújni, aki mosogat ő az edények neveit. Mindenesetre nagyon jó élettapasztalat lehet, de mielőtt bárhova elindulnánk, legyünk nagyon körültekintőek! Mindennek nézzünk utána, és legyen egy tervünk a hazautazásra, ha bármi nem úgy alakulna, mint ahogy azt előre elterveztük!

Természetesen Magyarországon is megpróbálhatnak elhelyezkedni a fiatalok, de egy érettségivel, szakma nélkül nagyon nehéz dolguk lesz. A körzeti munkaügyi központ segítségükre lehet, de nagyon sok energia befektetést kíván tőlük is a megfelelő munkahely megtalálása.

Valószínűleg nem meglepő, hogy haza is beszélünk egy kicsit. A mi főiskolánk is több lehetőséget tud azon felvételizők számára nyújtani, akik nem, vagy nem arra a helyre jutottak be ahova szerettek volna.

OKJ-s képzést, diplomát, külföldi munkatapasztalatot, intenzív nyelvi kurzust kínálunk egy helyen, és ezek meglepően hallgatóbarát kombinációit. Egyedi rendszerünkről bővebben korábbi bejegyzéseinkben, a facebook-on és a www.ceasinst.co.uk oldalon olvashatsz!

Szólj hozzá!

Címkék: külföld egyetem okj felvételi diploma nyelvvizsga 2012

Kis lehetőség a nagy álmokhoz

2012.07.24. 15:27 angoliskolás

Nagyon sok olyan ember van Magyarországon, aki izgalommal telve várja, hogy megtudja a ponthatárokat. A diákok - akik hamarosan talán hallgatók lesznek - inkább reménykedve, szüleik valószínűleg rettegve: mi lesz, ha nem veszik fel sehova a gyereket? 

A CEAS-nál ez a nap olyan, mint a többi, hiszen angol főiskola vagyunk, nem vonatkozik ránk a magyar felvételi rendszer, hozzánk nem pontszámítás után lehet bekerülni. Viszont mindannyian tudjuk, hogy milyen érzés várni a pontokra. Ezért, hogy kicsit oldjuk a feszültséget, a következőt találtuk ki: Minden 50 like után kisorsolunk egy olyan személyt, aki ingyen vehet rész az általa kiválasztott órán nálunk, méghozzá interaktív képzési rendszerünkben. Megnézheti, kipróbálhatja - az amúgy titkosított - online platformot és átélheti, milyen érzés, amikor a virtuális osztályteremben egyszerre ül sok-sok tanuló, de a nagyrészük még csak nem is egy földrészről jelentkezik be! 

Kóstolj bele, milyen egy nemzetközi főiskola mindennapjainak részese lenni! Szóval rajta, menjen a megosztás és a like! 

Szólj hozzá!

Címkék: online egyetem felvételi 2012

A vendégszerető magyarok

2012.05.30. 11:31 angoliskolás

Túlestünk egy nagyon nehéz, többnapos tárgyalássorozaton. Ezért is volt ez a pici csönd, ellenben most már minden a helyére került. Ahhoz, hogy egy főiskola működni tudjon Angliában, fontos, hogy legyen egy olyan független testület, amely biztosítani tudja mindenki számára, hogy az intézményben megfelelő színvonalú munka folyik. És nem mellesleg az ilyen testületek állíthatják ki a diplomákat is! Tehát nem árt velük jóban lenni.

Nos, a mi akkreditáló testületünk az ATHE itt volt az előző héten. Mindent megbeszéltünk, mindent rendben találtak, nagy terveik vannak velünk és nekünk is velük. Ez talán most nem is olyan érdekes, hiszen majd a jövő megmutatja, mit is ért ez a pár nap velük. Viszont egy kollégámmal mi kísértük a két angol (pontosabban welszi, mint az kiderült) urat pár napig. Étterembe, kocsmába, városnézésre, stb. 

Sokat gondolkoztam már azon, hogy mennyire jó volna turistának lenni Budapesten. (Ezt ugye egy budapesti magyar ritkán és nehézkesen élheti meg.) Most azonban egy kicsit magam is azzá válhattam. Lenyűgözött a Belváros, az Erzsébet híd nemrég felújított pesti oldala, a kis utcácskák Budán a vár alatt, a Bazilika, minden. Ahogy kóboroltunk, betértünk a Mátyás Pincébe, mert állt előtte egy tábla: Gipsy Music. Az angolok nagyon szerettek volna igazi cigány zenét hallgatni, ezért aztán bementünk. Nagy nehezen találtak nekünk asztalt, közölve, hogy enni bizony nem tudunk, mert annyian lesznek. Aztán bekísértek egy tök üres helységbe. Rendeltünk sört, bort, és mondta is az angol kolléga, hogy csak kicsit hallgatná a zenét, aztán mehetünk. Pár perc múlva megjelent egy pincér, hogy "Sajnálattal hallja, hogy nem fogunk étkezni." Mondtam neki, hogy ezen nem is gondolkoztunk, mert már a bejáratnál közölték velünk, hogy enni, azt nem lehet. (Egyébként nem vágytunk rá különösebben, mert az angolok nem voltak annyira éhesek, engem pedig adott pillanatban jobban érdekelt az, amiről beszéltünk.)

Kisvártatva újabb pincér került elő, és szólt, hogy mégiscsak adnának enni nekünk, mert hogy a konyha meg tudja oldani. Mondtam, hogy köszönjük, de nem kérünk semmit. Ezután még háromszor próbálkoztak, a végén már konkértan el kellett zavarnom a pincért. Itt hívnám fel kedves antiszemita, előítéletes olvasóim figyelmét, hogy a hely egyetlen kedves, tisztelettudó embere a cigány prímás volt, akitől az egyik angol kolléga vett is egy cd-t, mert tényleg jól csinálta. A zenélést is és az eladást is. 

De azért az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy minden más helyen, ahol voltunk, kifejezetten kedvesek és előzékenyek voltak velünk. Igaz, azok nem tipikus turistáknak való, puccos helyek voltak, csak egyszerű kiskocsmák, kávézók. De ezek is mind a Belvárosban, frekventált helyen. Szeretném leírni, hogy melyek voltak ezek, de nem emlékszem a nevükre, mert sajnos - ahogyan azt sok kutatás is bizonyítja - tényleg jobban beleégett az agyamba a rossz példa: Mátyás Pince. 

1 komment

Címkék: magyarország 2012 ATHE

Kis lépés az emberiségnek, de én most örülök

2012.05.18. 14:23 angoliskolás

Végre! Sokat dolgoztunk vele, de most éppen online tartok konzultációt, olyan diákjainknak, akik valahol Oroszországban vannak! 

Jelen pillanatban rettenetesen 21. századinak képzelem nemcsak magamat, de főiskolát is, ahol tanítok. 

Szólj hozzá!

Címkék: oktatás online 2012

Mi a fontos az oktatásban?

2012.05.18. 09:04 angoliskolás

Nemrég akadtam rá egy olyan blogra, amely két bemutatkozó videót hasonlított össze. http://mediq.blog.hu/2012/05/17/ilyen_az_orvosi_egyetem_cambridge-ben?utm_source=ketrec&utm_medium=link&utm_content=2012_05_18&utm_campaign=index

A helyzet az, hogy megint igaz a tétel: Mindenki magából indul ki. Angliában nem kell hangsúlyozni, hogy biztonságos a város, vagy a campus, annak ellenére, hogy egyáltalán nem biztos, hogy kevesebb bűncselekmény történik Oxfordban, vagy Cambridge-ben, mint Miskolcon vagy Debrecenben. Viszont amit a debreceniek fontosnak tartanak elmeséltetni magukról, azért az tényleg vicces. Vannak számítógépek, és lehet enni, és ha akarod (vagyis, ha van elég pénzed) akkor lakhatsz egyedül. A villamos pedig sokáig jár, úgyhogy nyugodtan mehetsz bulizni. A zene pörgős, a kép ugrál, ahogyan azt egy mai tizenéves elvárja, de azért nekem a cambridge-i mégiscsak hitelesebb. Mert ott is elmondják, hogy jók a körülmények, de a legfontosabb nekem mégis az volt, amikor az egyik hallgató egy szende félmosoly kíséretében elmondja: Én negyedéves vagyok, és komoly munkát végzek. És itt tulajdonképpen tudósnak nevelnek. 

Az oktatás feladata hogy tudást, hitet, önbecsülést adjon diákjainak. És ne csak oktasson, de lehetőleg neveljen is.

Szólj hozzá!

Címkék: oktatás anglia magyarország egyetem

Mi lesz veled nyolcadikos diák?

2012.05.17. 10:04 angoliskolás

 Tudom, hogy jobbára vicces vagy legalább részben vicces bejegyzéseket szoktatok itt olvasni, de most egy picit beszéljünk komolyan! 

Magyarországon folyamatos kiútkeresés van az oktatási intézmények részéről. És akkor a szülőkről még nem is beszéltünk! Szakközépiskola? Középiskola? Jó, de milyen? Négy osztályos, hat osztályos, nyolc osztályos, nulladik évfolyamos, szakmát is adó, két tannyelvű?

A CEAS-nál (tudod, az angol főiskola, amiről ez a blog is nagy részben szól) mi is ezen gyötrődünk. Az angliában akkreditált főiskolánk mellé van angol-magyar gimnáziumunk is. Ez egyrészt jó bázis a főiskolának, másrészt alternatíva sok más intézménnyel szemben. Viszont ez nem csak gimnázium, de egészségügyi szakközépiskola is. Tehát az érettségivel együtt szakképzés is járhat. Persze ezzel sem vagyunk egyedülállóak a piacon, a kínálatunk hasonló, mint sok más iskolában. Vannak még OKJ-s szakképzéseink is, amelyek beszámíthatóak később a főiskolán. Ez már elég egyedi, és ilyet Magyarországon nem is tud senki kínálni. 

A kérdés azonban - ami foglalkoztat egy ideje -, hogy vajon milyen esélye van annak, aki elvégez ma egy egyetemet, vagy főiskolát? Mindegy, hogy más rendszerben, vagy a miénkben (bár nálunk összességében két évvel rövidebb idő alatt szerez diplomát, de ez most keveset számít), de mi lesz, amikor végez?

Minden statisztika azt mutatja, hogy a diplomások sokkal könnyebben és gyorsabban találnak maguknak állást a végzést követően. Én viszont ettől nem tudok hasra esni. Mert szerintem az nem elhelyezkedés, hogy egy nálunk business management szakon végzett értelmes 25 éves az Uniqánál lesz biztosítási alkusz, vagy mondjuk a Tarnscom-nál telefonos operátor. Szerintem a statisztika hazudik, mert ők nem ezért tanultak, és nem ezek akartak lenni. 

Amikor én voltam végzős az első főiskolán, ahova jártam, már volt munkatapasztalatom. Méghozzá releváns, mert szerencsém volt. Nekem akkor rettenetesen fájt, hogy az évfolyamtársaim elhiszik azt, amit el akarnak velük hitetni: "Ha itt végzel nálunk az SZTE tanárképző főiskolai karán művelődésszervezőként és a média volt a szakirányod, akkor bizony a végzés után tárt karokkal várnak majd minden nevesebb napilapnál és tévéadónál." Nem lehetne a gyerekeinket, hallgatóinkat megkímélni attól a csalódástól, ami a végzés után vár rájuk?

Szólj hozzá!

Címkék: okj diploma 2012

OKJ-s képzés, aztán(?) diploma

2011.07.29. 10:27 angoliskolás

Olyan jó konstrukciót találtunk ki, amilyen nincs is. A baj, az, hogy hónapok óta ezen dolgozunk, ezért már nehéz messziről nézni a dolgokat. Megírná valaki, hogy van-e hiba a rendszerben?

A lényeg a következő: Mi Magyarországon működünk, de angol főiskola vagyunk. Nem függünk a magyar felvételi rendszertől, itthon igazából semmitől. A baj az, hogy a diákoknak nem tananyag kell, hanem tudás. És gyorsan. Ezért sokan szeretnének mihamarabb végezni egy adott felsőoktatási intézményben, hogy haladjon a karrierük. Csakhogy ez itthon nem lehetséges, mert egy Bachelor diploma minimum 3 év. Na ezt mi úgy rövidítettük le, hogy igaz, 3 év nálunk is, de az első két évben már szakmát kap (angol képzés is, de gyakorlatilag a magyar OKJ-s képzésekről van szó), így ugyanannyi idő alatt több végzettsége lesz. 

A modell úgy néz ki, hogy a diák leérettségizik, beiratkozik hozzánk egy OKJ képzésre, mondjuk egy felsőfokú szakképesítést adó tanfolyamra. Miközben tanulja a magyar tananyagot, kapja az angolt is, tehát olyan, mintha a főiskolára is járna. A második év végén megszerzi az OKJ-s képesítést és a főiskolára már mint harmadéves végzős jöhet, hiszen mindenből levizsgázott korábban az OKJ-s képzés alatt. Magyarországi egyetemekre, főiskolákra csak többletpontot kap a felvételinél, de nem számítják be a teljesített kurzusait. 

Elsőre kicsit bonyolultnak hangzik, de a lényeg az, hogy két év OKJ után plusz egy év és megvan az angol főiskolai diploma. Szerintem ez jó így, nem?

Szólj hozzá!

Címkék: oktatás anglia magyarország okj diploma

16 évesen érettségi - hogyan tovább?

2011.07.28. 15:10 angoliskolás

  Az a jó a munkámban, hogy szinte minden nap új problémával találkozom és meg kell oldani. A mai napi kérdés az volt a főiskola felé, hogy jelentkezhet-e olyan diák, aki még csak 16 éves. Nem is értettem a kérdést, de kiderült, hogy például a nepáli diákok 16 éves korukban érettségiznek. Hm. Persze ez nem gond, rendelkeznek a megfelelő képesítéssel, jöhetnek. Igen ám, de mivel ezek a diákok még nem nagykorúak, a beutaztatásuk sem egyszerű. 

Erről jutott eszembe, hogy a legtöbb amerikai filmben létezik a sztereotípia, hogy az indiai cserediákok általában zsenik, náluk 19 évesen már végzősök a főiskolások, stb. De ez csak azért van, mert ha 16 évesen érettségizik, és rögtön felveszik, akkor 19 évesen már valóban rendelkezhet egy Bachelor diplomával. Aztán ezzel kimegy az USÁ-ba, ahol még nagykorúnak sem számít, de már diplomás ember. Végülis innen nézve érthető a csodálkozás. 

Vagy két hete egy barátom mesélte, hogy a fia 11. évfolyamon tanult itthon. Ösztöndíjat kapott az USÁ-ba. Ki is ment, de mivel a kintiekhez képest jóval tanultabb volt, áttették egy végzős osztályba. Kint letette az érettségit, majd hazajött és szólt az iskolájában, hogy akkor most ő itt végzett, köszöni szépen. Természetesen nem fogadták el, annak ellenére, hogy hivatalos államközi egyezmény biztosítja, hogy kölcsönösen elfogadjuk egymás képesítéseit. A fiú gondolt egyet, leült a net elé, kicsit keresgetett, majd megtalálta magának az Uttrechti Egyetemet, akik tandíj fejében boldogan felvették. Megjegyzem a tandíj nagyjából annyira jött ki, mint ha mondjuk a Corvinusra járna, tehát semmivel sem járt rosszabbul. Sőt! Egy évet spórolt, hamarabb kezdheti a munkát, hamarabb indul a karrier, stb. 

Egyszerűen az nem fér a fejembe, hogy magyar oktatási rendszer miért ilyen fafejű? Miért nem tudunk rugalmasabbak lenni? Miért nem tudjuk követni a piac elvárásait, de ha azt nem is, legalább miért nem tudjuk követni a trendeket? Miért hagyjuk, hogy az okos, tehetséges fiatalok máshova menjenek tanulni, és miért nem könnyítjük meg, hogy okos, tehetséges külföldi fiatalok nálunk tanuljanak, nálunk telepedjenek le, a mi országunknak hajtsanak hasznot?

Szólj hozzá!

Címkék: oktatás külföld bevándorlók

Diploma, nyelvvizsga, de szép mind a kettő

2011.07.27. 10:23 angoliskolás

 Úgy látszik, minden napra jut valami. Most azt olvastam(http://index.hu/belfold/2011/07/26/nyelvvizsgahoz_kotik_a_felvetelit/), hogy kötelező lesz a nyelvvizsga a felvételihez. Értem, hogy miért az ötlet. Botrányos, hogy az államvizsgázott hallgatók komoly százaléka azért nem kap diplomát, mert nincs nyelvvizsgája. Nem gyakori ez, de tökéletesen egyetértek a kezdeményezéssel. Hoffmann Rózsa azt nyilatkozta az MTI-nek pár hete, hogy a felsőoktatás nem a középszernek való és mivel mi külföldi intézmény vagyunk, sokkal érzékenyebbek vagyunk a nyelvtudás hiányára. El kell végre fogadni, hogy nem kell mindenkinek egyetemre vagy főiskolára járnia! 

A felsőoktatásba az a magasan képzett ambiciózus réteg kerüljön, amelyik később valóban hasznára lesz Magyarországnak. Igazából azt nem értem, hogy idáig miért nem volt kötelező a nyelvvizsga. Ha lenne beleszólásom a felsőoktatási politika alakításába, én biztos, hogy visszahoznám a felvételi intézményét is. Vagy legalábbis kötelezővé tenném az emelt szintű érettségit a jelentkezéshez. 

Mindezek mellett praktikus oka is van annak, hogy örülnék a kötelező nyelvvizsgának. A diákok a középiskolában sokkal egyszerűbben és nagyobb arányban teszik le a vizsgát, mint később bármikor. Ekkor még rendszeres nyelvórái vannak, az agya is akkor fog a legjobban. Egyetemen ugyan vannak lektorátusi órák, de hát akkor már - önszorgalomból - sokkal nehezebb. A tapasztalat az, hogy aki középiskolában nem szerzi meg a nyelvvizsgát, annak jó eséllyel a diplomaátadója is ezért fog csúszni. 

Persze a realitás is más, hiszen ehhez a tervhez az szükségeltetne, hogy minden középfokú oktatási intézményben minden nyelvtanár legalábbis elfogadható szinten tudjon tanítani és meglegyen hozzá a megfelelő nyelvtudása is. Ezen azért volna még mit javítani! 

Szóval a lényeg, hogy nyelveket kell tanulni, nyelveket kell tudni, merni kell használni és el kell fogadni, hogy nyelvtudás nélkül hiába vagyunk Európa közepén, ezt kihasználni nem tudjuk. 

Szólj hozzá!

Címkék: oktatás felvételi diploma nyelvvizsga

Mongol egyetemek és a tatár hódítás

2011.07.26. 09:22 angoliskolás

Az elmúlt hetek igen tanulságosak voltak számomra. Két mongol egyetemről is voltak nálunk vendégek. Összesen egy hónapig intéztük minden programjukat, tartottunk továbbképzéseket és próbáltuk megismerni egymás kultúráját, oktatási rendszerét.

 Kemény dolog ez, mert ha az ember Mongóliáról hall, akkor kb. az jut eszébe, hogy ott van kumisz, Ulán Bátor és azonkívül a nagy semmi. Az emberek jurtában laknak és valószínűleg még mindig kalandoznak, mint tatár őseik. A műveltebbeknek /idősebbeknek esetleg beugrik, hogy lehetett békekölcsönt nyújtani mongol tugrikban is. 

A baj az, hogy olyan értelemben teljes jogú tagjai lettünk az EU-nak, hogy aki "harmadik országból" érkezik, azt mi magyarok is teljes nyugalommal lenézzük. Nehéz az embernek túltennie magát a régi beidegződésén. Kiderült, hogy mongóliában két nagyon komoly, nagy létszámú egyetem is működik, remek nemzetközi tanulmányokat kínálnak, az Orkhon University-n például rendkívül magas szintű tolmácsképzés folyik. Az említett egyetem rektora, Professor Khajidsuren Nyamaa olyan érdeklődéssel fordult felénk, ami igazán megható volt. Végső soron azért jöttek, hogy megismerjék az általunk oktatott tárgyakat, a képzési rendszerünket és hogy implementálják azt egyetemük rendszerébe. 

Ez a találkozás számunkra is izgalmas volt. Habár jópár nemzetközi kapcsolatunk van már most is, de egy újonnan csatlakozó ország mindig komoly előkészületeket igényel, és mindig felvillanyozó érzés. A mongol kollégák nemcsak jól felkészültek szakmailag, de rendkívül jó meglátásaik voltak a rendszerünket illetően. Örülök, hogy velük fogok dolgozni, mert legalább számomra megdőlt egy újabb sztereotípia. A mongol igenis hozzánk hasonló, fejlett országban élő nép, akik között ugyanúgy vannak magasan kvalifikált egyetemi tanárok, jó képességű hallgatók, nagy reményű kutatók. 

Ahogy az szokás, mindkét fél ajándékokkal készült a tárgyalópartner számára. Itt azért volt egy kis bonyodalom, mert a mongolok, igen kedvesen olyan vodkát hoztak, ami legnagyobb nemzeti hősükről van elnevezve. Az egy más kérdés, hogy Dzsingisz kán neve itthon nem hangzik olyan jól, mint Mongóliában... Elmagyaráztam nekik, hogy mi a dicsőséges tatár hódítást a másik oldalról éltük meg. Ők igen előzékenyen bocsánatot kértek tőlünk és egyúttal megtanítottak minket arra, hogy Dzsingisz kán helyes ejtése: Csingisz hán. A dolgot ezzel le is tudtuk. Koccintottunk. Minden rendben. 

Szólj hozzá!

Címkék: oktatás külföld egyetem mongólia

Diplomás takarítók - mihez kezdjünk velük?

2011.07.25. 10:27 angoliskolás

 Épp most olvastam a Népszabadságban, hogy hogyan gondolkodnak a tanult külföldiek integrálásáról más országokban. Ez a cikk szerintem jól kapcsolódik a reggel felvetett kérdésemhez: http://nol.hu/kulfold/20110725-a_takaritobol_akar_orvos_is_lehet

Szólj hozzá!

Címkék: oktatás külföld bevándorlók

Szakképzés - felsőoktatás

2011.07.25. 08:20 angoliskolás

Sokat gondolkodtam azon, hogy jobb-e az angol oktatási rendszer. Végeredményben arra jutottam, hogy ha jobbnak nem is jobb, de mindenképpen reálisabb. 

Magyarországon nagyon nehezen fogadjuk el, ha gyerekünk nem jut be valamilyen felsőoktatási intézménybe. A szülők ilyenkor úgy érzik, nem lesz a gyerekből semmi, oda a karrier. Az angoloknál elfogadták a tényt, hogy nem kell mindenkinek egyetemi végzettség. Viszont tudás mindenkinek szükséges, hogy olyan munkát végezhessen, amellyel hasznos tagjává tud válni a társadalomnak. Itthon, ha valaki elmegy egy OKJ-s tanfolyamra, akkor annak rendszerint két oka van. 

1. Nem vették fel sehova, ki kell húzni egy évet valahogy, és egy tanfolyamért jár a plusz 40 pont. 

2. Nem is akartam egyetemre, főiskolára menni, de egy érettségivel semmit nem lehet kezdeni, akkor inkább leszek marketing- és reklámügyintéző, és majd keresek rengeteget és lesz menő autóm. 

A gond az, hogy eltekintve néhány üdítő példától, az OKJ képzések nagyrésze keveset ér. Egyszerűen azért, mert kevés a gyakorlat. A tanárok komoly százalék jó tanár ugyan, de kevés köze van a szakmához. Persze a tanfolyamszervezők sem gonoszságból nem olyan tanárt vesznek fel, aki jó szakember, egyszerűen nem tudják megfizetni őket.

No az angoloknál ez a helyzet kissé másképp alakult. Főiskolára gyakorlatilag bárki be tud jutni. Viszont az intézmények célja nem az, hogy - a normatíva miatt - mindenkit bent tartsanak a rendszerben, amíg lehet. Ezért aztán a megoldás az lett, hogy vegyítik a felsőoktatási képzéseket a nálunk OKJ-s képzésekként ismert valamivel. Vagyis mindenki főiskolán, vagy egyetemen kezd. Viszont minden sikeresen elvégzett év után kapnak a hallgatók végzettséget. Az első év után már olyan papírt kapnak, amellyel már vállalhatnak szakmunkát az érettségizetteknél jobb munkafeltételekkel. Ugyan ez a helyzet a második év végén is. Egyel jobb papír, egyel jobb munkalehetőség, stb. És a diák minden évben eldöntheti, mit akar: dolgozni, vagy még magasabb képesítést szerezni. A harmadik év végén jön az itthon is ismert Bachelor degree, ami kint azért ér többet, mint itthon, mert az első két év is gyakorlati oktatáson alapul. A bachelor után még egy év és a hallgató megkapja a posztgraduális diplomáját, az utolsó évben pedig a Master-t. Ez gyakorlatilag olyan, mintha itthon valaki elvégezne egy OKJ-s képzést és az ott eltöltött évek beszámítanának a főiskolába. Ilyen lehetőség van Magyarországon, gondolom kitalálható, hogy nálunk, mivel mi angol oktatási intézmény vagyunk, angol szabályok szerint, de magyarországi regisztrációs számmal. Vagyis aki nálunk végez OKJ-s képzést, annak az ott eltöltött évek beszámítanak a főiskolai tanulmányaiba. Tehát egy felsőfokú szakképzés után plusz egy év és már meg is van a Bachelor degree. 

A magyar rendszer persze jóval kötöttebb, aminek szintén megvannak az előnyei. Például nagy háttértudást igénylő, komoly szakmai felkészültséget feltételező szakmák esetében a magyar felsőoktatási rendszer nagyon komoly eredményekkel rendelkezik. Óriási hiány van ugyanakkor az idegen nyelvű képzésekből, vagyis, hogy a hallgatók a tudásukat ne csak magyarul - tehát olyan nyelven, amellyel gyakorlatilag sehol másutt a világon nem tudnak érvényesülni - szerezzék meg, hanem egy olyan nyelven is, amivel már van lehetőségük nemzetközi tapasztalatokra is szert tenni. 

Szólj hozzá!

Címkék: oktatás anglia magyarország

felvételi 2011

2011.07.22. 09:13 angoliskolás

 Kihirdették a felvételi ponthatárokat. Megint kiderült, hogy itthon az ELTE, a Corvinus és az SZTE a legnépszerűbb. Ami érdekes, hogy a szegediek rendszeresen a harmadik helyre csúsznak itthon, miközben nemzetközi szinten minden évben ők a legjobbak a magyarok közül. Mondjuk Angliában, ahova mi is tartozunk hivatalosan, egyik intézményt sem ismerik túlságosan. Pedig jók, csak hát a világban egy angol diplomával jobban lehet érvényesülni, mint egy magyarral. Persze ha van mindkettő, az a legjobb! :)

Szólj hozzá!

Címkék: oktatás anglia felvételi diploma elte corvinus 2011 szte

elindultunk

2011.07.22. 08:48 angoliskolás

Ez a blog nem reklám. Igaz, hogy angol főiskolát csinálunk (aminek neve is van: Central European Institution of English and American Studies, vagy egyszerűbben: CEAS), de a lényeg az, hogy van tapasztalat mind a magyar, mind az angol oktatási rendszerben. És van vélemény. Bőven! Ezen a blogon azt szeretnénk elmondani, hogy miért jó a magyar oktatási rendszer egy része és miért pocsék a nagyobbik fele. És arról is szeretnénk beszélgetni, hogy az angol rendszer milyen. Lehet, hogy nem jobb, de hogy más, az biztos. 

Szólj hozzá!

Címkék: oktatás anglia magyarország